A Terror Háza és a feng shui
Schmidt Mária eligazítja a sajtót. Az élcsapat tagjaként szakmai és ideológiai továbbképzésben részesíti az újságírókat és -olvasókat.
#Schmidt Mária
Seres László: Schmidt Mária és a baloldal biztosítékai
A kényelmetlen igazság az, hogy ha a mostani ellenzék hatalomra kerül 2014-ben, tudomásul kell vennie: nincs visszatérés a 2010 előtti gazdasági és szociálpolitikai megoldásokhoz. Nemcsak pénz nincs rá, helytelen is volna.
"Ellustult dolgozók" – Schmidt elemzése kicsapta a biztosítékot
Bocsánatkérésre szólítja fel a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Schmidt Máriát, a Terror Háza igazgatóját – közölte kedden az érdekképviselet.
Schmidt: "történelmi tapasztalat, hogy csak a kultúra számít"
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint csak a kultúra vezetheti ki a Nyugatot jelenlegi nehéz helyzetéből. Schmidt Mária a siófoki Media Hungary tanácskozás keddi nyitó előadásában úgy fogalmazott, hogy elsősorban nem a gazdasági, hanem a kulturális, bizalmi és társadalmi válság hozza nehéz helyzetbe a nyugati társadalmakat.
Schmidt Mária: „nem látok semmilyen kultúrharcot”
Schmidt Mária, az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök főtanácsadói szerepét is betöltő történész az ELTE bölcsészkarán, 1978-ban szerezte meg történelem-német szakos tanári diplomáját. Disszertációját az Osztrák–Magyar Monarchia történetéből írta, kutatási területéül később mégis inkább a XX. századi diktatúrák működését, illetve a magyar zsidóság történetét választotta. Interjú.
Schmidt Mária nem lát semmilyen kultúrharcot
Nem értem, mi baj van a médiatörvénnyel, szabad a sajtó, mindent ugyanúgy meg lehet írni, mint korábban. Nem értem azt sem, mi a gond az új alkotmánnyal – mondta a HVG-nek adott interjújában Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója, aki az első Orbán-kormány idején főtanácsadói tisztséget is betöltött a miniszterelnök mellett.
Schmidt Mária szerint is érthetetlen a kormány ügynökaktás terve
A történészek érthetetlennek és értelmezhetetlennek nevezik az állambiztonsági iratokról szóló kormányzati tervet - írja a Népszabadság. Rétvári Bence az első bírálót, Kenedi Jánost még politikai elfogultsággal vádolta.
Schmidt Mária: Nádas szerint nincsenek demokratikus hagyományaink. Vitatom.
„A baloldaliak és liberálisok zsebében ott van a bölcsek köve, amit nyugatról hoztak, hogy felzárkóztassanak, modernizáljanak, nyugatiasítsanak minket, barbár magyarokat, akik valójában még mindig a nyereg alatt puhítanánk a húst, ha a fejlett nyugat nem tanított volna meg bennünket, baloldali és liberális követőik segítségével, a klopfoló használatára” – vélekedik Scmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Cikkében Nádas Péternek az És-ben megjelent írására reflektál. Várjuk olvasóink hozzászólásait. .
Schmidt Mária „Nagy felelőtlenségnek érzem a Spiegelben közölt riogatást”
A Spiegel október 11-i számában Wie Budapest zum Zentrum eines neuen Antisemitismus wurde, azaz, Hogyan lett Budapest egy új antiszemitizmus központja c. cikkére reagált Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Szerinte a szerző a szokásos sablonokkal dolgozik, jó lett volna más véleményeknek is helyt adni a cikkben.
Gerő Orbánról: „hál’istennek a forradalom szót ki nem ejtette a száján"
Forradalom zajlott-e le áprilisban a szavazófülkékben? Egyáltalán: mi az, hogy forradalom? Ezekről a kérdésekről vitatkozott egymással szerda délután a Terror Háza szervezésében, annak budapesti épületében Gerő András történész és Lánczi András filozófus. Gerő inkább szabadelvű, Lánczi inkább konzervatív álláspontot vallott.
Vásárhelyi pogrom ’90: „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok”
A húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi magyarellenes pogrom magyar áldozataira és az akkor a magyarok segítségére siető cigányokra emlékeztek csütörtökön a budapesti Terror Háza Múzeumban. A pogrom után vitatott körülmények között meghurcolt magyarok és cigányok közül hatan a Polgári Magyarországért Alapítvány Petőfi Emléklap a Helytállásért kitüntetését kapták meg – közülük hárman már csak posthumus.
Schmidt Mária: Amikor a Nyugat két diktátornak dobta oda Közép-Európát
A két gátlástalan, gyilkos diktátor, Hitler és Sztálin közé beszorított kelet-és közép európai népek a második világháború előtt teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, és a saját érdekeiket védő Anglia vagy Franciaország hathatós támogatása is elmaradt. Magyarán: ezt a térséget elárulták, és odadobták koncnak a szovjet birodalomnak. Minderről Schmidt Mária, a XX. Század Intézet igazgatója beszélt, Münchentől Jaltáig címmel tartott, az alábbiakban közölt előadásában, amely a az Intézet és a Lengyel Nagykövetség, „Hetven éve robbant ki a második világháború – Minden Lengyelországban kezdődött” címmel a minap rendezett nemzetközi konferencián hangzott el.