A Terror Háza és a feng shui
Schmidt Mária eligazítja a sajtót. Az élcsapat tagjaként szakmai és ideológiai továbbképzésben részesíti az újságírókat és -olvasókat.
Schmidt Mária eligazítja a sajtót. Az élcsapat tagjaként szakmai és ideológiai továbbképzésben részesíti az újságírókat és -olvasókat.
A kényelmetlen igazság az, hogy ha a mostani ellenzék hatalomra kerül 2014-ben, tudomásul kell vennie: nincs visszatérés a 2010 előtti gazdasági és szociálpolitikai megoldásokhoz. Nemcsak pénz nincs rá, helytelen is volna.
Miközben befolyásos személyiségek, neves és névtelen emberek a mai Európa egyik legdinamikusabb és legdemokratikusabb országának nevezik a több mint húsz éve újjáegyesített német államot, egy magyar történész, Schmidt Mária nem kevesebbet állított a minap, mint hogy Európa vezető hatalma „kifosztva és elárulva” vergődik a hatvannyolcasok szorításában, s német földön „balliberális szellemi terrorbrigádok” garázdálkodnak, mi több „a magát demokratikusnak tartó Németországban sokkal rosszabb a helyzet a szólásszabadsággal, mint amilyen a kádári Magyarország utolsó évtizedében…” Ilyen sokféle és ennyire eltérő Németország létezik? Mintha nem ugyanarról az országról lenne szó.
Schmidt Mária, az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök főtanácsadói szerepét is betöltő történész az ELTE bölcsészkarán, 1978-ban szerezte meg történelem-német szakos tanári diplomáját. Disszertációját az Osztrák–Magyar Monarchia történetéből írta, kutatási területéül később mégis inkább a XX. századi diktatúrák működését, illetve a magyar zsidóság történetét választotta. Interjú.
Nem értem, mi baj van a médiatörvénnyel, szabad a sajtó, mindent ugyanúgy meg lehet írni, mint korábban. Nem értem azt sem, mi a gond az új alkotmánnyal – mondta a HVG-nek adott interjújában Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója, aki az első Orbán-kormány idején főtanácsadói tisztséget is betöltött a miniszterelnök mellett.
Schmidt Máriának tetszett Orbán tusnádfürdői beszéde, de szerinte a kormány az alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban kommunikációs hibák sorát követte el. A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Heti Válasznak adott interjút.
„A baloldaliak és liberálisok zsebében ott van a bölcsek köve, amit nyugatról hoztak, hogy felzárkóztassanak, modernizáljanak, nyugatiasítsanak minket, barbár magyarokat, akik valójában még mindig a nyereg alatt puhítanánk a húst, ha a fejlett nyugat nem tanított volna meg bennünket, baloldali és liberális követőik segítségével, a klopfoló használatára” – vélekedik Scmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Cikkében Nádas Péternek az És-ben megjelent írására reflektál. Várjuk olvasóink hozzászólásait. .
A Spiegel október 11-i számában Wie Budapest zum Zentrum eines neuen Antisemitismus wurde, azaz, Hogyan lett Budapest egy új antiszemitizmus központja c. cikkére reagált Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Szerinte a szerző a szokásos sablonokkal dolgozik, jó lett volna más véleményeknek is helyt adni a cikkben.
Forradalom zajlott-e le áprilisban a szavazófülkékben? Egyáltalán: mi az, hogy forradalom? Ezekről a kérdésekről vitatkozott egymással szerda délután a Terror Háza szervezésében, annak budapesti épületében Gerő András történész és Lánczi András filozófus. Gerő inkább szabadelvű, Lánczi inkább konzervatív álláspontot vallott.
Választás után, kormányzás előtt címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést kedden a Terror Házában. A Jobbik mellett az LMP is ekézés tárgya lett, és részletesen elemezték a fiatalok poltikai orientációjának hátterét is.
A húsz évvel ezelőtti marosvásárhelyi magyarellenes pogrom magyar áldozataira és az akkor a magyarok segítségére siető cigányokra emlékeztek csütörtökön a budapesti Terror Háza Múzeumban. A pogrom után vitatott körülmények között meghurcolt magyarok és cigányok közül hatan a Polgári Magyarországért Alapítvány Petőfi Emléklap a Helytállásért kitüntetését kapták meg – közülük hárman már csak posthumus.
A Fidesz mélyen hallgat tervezett gazdasági-költségvetési intézkedéseiről, különösen azok árnyoldalairól. Nem a reménnyel kampányol, pedig ezt ajánlja nekik egyik mérsékelt konzervatív támogatójuk. Vannak más javaslatai is.
Miért nem integrálódnak a magyarországi romák? - címmel indított vitánkhoz - a sok értékes és a néhány kigyomlált kommentár mellett - hozzászólás érkezett Schmidt Máriától, a XX. Század Intézet és a Terror Háza múzeum igazgatójától. A cigányok társadalmi beilleszkedése rajtuk és rajtunk is múlik - vallja. Várjuk a további hozzászólásokat.
A két gátlástalan, gyilkos diktátor, Hitler és Sztálin közé beszorított kelet-és közép európai népek a második világháború előtt teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, és a saját érdekeiket védő Anglia vagy Franciaország hathatós támogatása is elmaradt. Magyarán: ezt a térséget elárulták, és odadobták koncnak a szovjet birodalomnak. Minderről Schmidt Mária, a XX. Század Intézet igazgatója beszélt, Münchentől Jaltáig címmel tartott, az alábbiakban közölt előadásában, amely a az Intézet és a Lengyel Nagykövetség, „Hetven éve robbant ki a második világháború – Minden Lengyelországban kezdődött” címmel a minap rendezett nemzetközi konferencián hangzott el.
Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója egyetért Schmidt Máriával: véget kell vetni a tudományfinanszírozás egészségtelen gyakorlatának a jelenkor-történeti kutatás terén. Még nem késő, a 2009-es költségvetésben erre módot lehet találni – írja szerkesztőségünkhöz intézett levelében. A levelet az alábbiakban közöljük, és csatoljuk a Hiller Istvánhoz a mai nappal küldött levelét.
Nem bántotta a magyar munkavállalókat a Mandiner portálon megjelent esszéjében – ezt állította Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója egy hétfői sajtótájékoztatón Budapesten. A főigazgató az őt ért bírálatok miatt vitára hívta hétfőre Mesterházy Attilát, az MSZP frakcióvezetőjét és Jávor Benedeket, az LMP képviselőcsoportjának vezetőjét, de a meghívásra sem szóban, sem írásban nem reagáltak, a helyszínen sem jelentek meg.
Bocsánatkérésre szólítja fel a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Schmidt Máriát, a Terror Háza igazgatóját – közölte kedden az érdekképviselet.
Az LMP bocsánatkérésre szólítja fel Schmidt Máriát, a Terror Háza igazgatóját, aki "elkényelmesedett, nagyigényű, ellustult és főleg felelősséget vállalni nem akaró" munkavállalóként jellemezte több millió magyar honfitársát a Mandiner blogon megjelent írásában - közölte Scheiring Gábor országgyűlési képviselő szombaton közleményben az MTI-vel.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint csak a kultúra vezetheti ki a Nyugatot jelenlegi nehéz helyzetéből. Schmidt Mária a siófoki Media Hungary tanácskozás keddi nyitó előadásában úgy fogalmazott, hogy elsősorban nem a gazdasági, hanem a kulturális, bizalmi és társadalmi válság hozza nehéz helyzetbe a nyugati társadalmakat.
A történészek érthetetlennek és értelmezhetetlennek nevezik az állambiztonsági iratokról szóló kormányzati tervet - írja a Népszabadság. Rétvári Bence az első bírálót, Kenedi Jánost még politikai elfogultsággal vádolta.